A népgyógyászat egyik leggyakrabban és széleskörűen használt gyógynövényünk. Több évtizede az orvostudomány számos kutatása bizonyította használatának helyességét, aminek következtében a modern fitoterápia meghatározó növénye lett.

Kamilla történelem

Története egészen az ókorig nyúlik vissza a Napisten ajándékának vélték, elsősorban a mumifikálásnál olajokhoz, balzsamokhoz használták. Az orvostudomány megalapítójának is tartott Hipokratesz a menstruációs görcsök oldására gyakorolt kedvező hatását fedezte fel. A középkorban a növényt lepárolták és illóolajat készítettek. Kolozsvárott 1578-ban kiadott Herbárium című könyvében Melius Juhász Péter is ír róla. Nemesítése az 1960-as években kezdődött, Kerekes József az 1970.es években dolgozta ki az üzemi körülmények közötti termesztés technológiáját.

2004-ben megalakult Alföldi Vadontermő Kamilla virággyűjtők és Feldolgozók Társaságának köszönhetően az Alföldi Kamillavirágzat 2012 óta a védett eredetű európai uniós termékek listáján is szerepel. Az „Alföld eredetmegjelölésben” meghatározott területeiről vadon termő, kézi erővel szedett kamilla 2015-től Magyarország Hungarikuma. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2016-ban az év gyógynövényének választotta.

Elnevezésének repertoárja is széleskörű. Anyafűnek, bubulykának, nemes pipitérnek, pipitérnek, Szent István-pipitérnek, szikfűnek, szüzekanyjának is nevezik. Chamos  (föld), Milos (alma) szavak összetételéből nevezték el a Kamillát (Matricaria recutita L.)

A kamillavirágzat és az illóolaj hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerészkönyvben. A kamillavirágzat az ESCOP monográfiák között is szerepel.

Mit érdemes tudni a növényről?

Hogyan ismerjük fel?

A fészekvirágzatúak családjába tartozó egy éves, vagy áttelelő növény Ázsia mérsékelt égövi területein és Európában őshonos. Magyarországon leginkább a vadontermőt az Alföldön gyűjtik, ami a nemesítettel ellentétben kevésbé elágazó, és a virágzat mérete is jelentősen kisebb, mindezek ellenére hatóanyagokban gazdagabb. A nemesített fajtának a lágyszárú hajtásai elágazóak, a természeti körülményektől függően 40-80 centiméterre nő. Szórt állásúak a levelei, sallangosan szeldeltek, a sallangok keskeny fonalosak. A főszár és az oldalágainak csúcsán fejlődnek a fészekvirágzatai, az alatt 5-10 centiméteren nem képződnek levelek. A csöves virágok sárgák.

Mikor és hol tudjuk gyűjteni?

Nálunk szinte mindenhol megtalálható, parlagokon, útszéleken, mezőkön nagy tömegben fordul elő. Általában májustól egészen augusztusig gyűjthető, , amikor fehér nyeles virágszirmai vízszintesen állnak. Virágzás idején a virágzati vacok kúpos és belül üreges, ahogy a képen is látható.

Melyek a hatóanyagai?

Meghatározó összetevője az apigenin, amely a flavonoid csoporton belül a flavon vegyületek közé solható, ezek a vegyületek a gyulladáscsökkentésben játszanak jelentős szerepet. A többi komponensekkel együtt a következő hatásai is ismertek.

  • batériumölő
  • gyulladáscsökkentő
  • gyomorhurutra, gyomor, nyombélfekély ellen
  • görcsoldó
  • nyugtató

Tárolható?

A gyűjtés során speciális eszközt a kamillafésűt használják, majd érdemes minél hamarabb lehetőleg még aznap a tárolásról gondoskodni. A szedés után 30 óráig 20- 25 fokon, 30 fok felett csak 15-20 órán át tartja meg kifogástalan minőségét. Száraz nedvességtől mentes helyen egy papírdobozba is tehetjük.  Mivel hamar befülled, egyenletesen kell a virágokat egymás mellé rakni, hogy ne érjenek egymáshoz. Pár nap alatt megszárad, száraz 5 kg friss virágból lesz körülbelül 1 kg száraz drog.

Milyen esetekben érdemes használni?

Tea készítése

Egy csapott evőkanál (kb.: 3g) szárított kamillavirágzatot leforrázunk 2.5 dl vízzel, majd 15 percig állni hagyjuk, műanyagszűrővel leszűrjük és langyosan fogyasztjuk.

Megfázásra, izzasztásra

Ágyban fekve meleg helyiségben betakrózva hatékony egy csésze kamillatea, ezáltal izzadunk, és segíti az izzadságmirigy tisztulását.

Emésztés serkentésére

Nehezebben emészthető ételek fogyasztásakor, ebéd és vacsora után igyunk egy csészényivel.

Görcsoldásra, széllhajtásra

Naponta két-három csésze teát érdemes meginni étkezések után 15 perccel, addig, amíg a probléma meg nem szűnik.

Nyugtatásra

Két-három héten át lefekvés előtt egy csészét igyunk meg, majd váltsunk más nyugtató hatású teára.

Immunerősítésre

Téli időszakokban, vagy a szervezet jelentős megterhelésekor, akár megelőzésként, havonta egyszer egy-két csészényit kortyoljunk el.

Torokfájásra, ínygyulladásra

Naponta több alkalommal gargalizáljunk a teával, ami a gyulladást jelentősen csökkentheti.

Étvágyjavításra

Fél órával a déli és esti étkezések előtt egy-egy csészével.

Ülőfürdő

Bőrtisztító és nyugtató hatása miatt két-három liter teát tegyünk a fürdővízbe.

Ellenjavallat:

  • szívbetegeknél nem javasolt az izzasztás
  • parlagfűre allergiások óvatosan fogyasszák
  • kutatások szerint fokozza a véralvadást gátló gyógyszerek hatását és a vérzés kockázatát

A gyógynövényeket mindenki saját felelősségre fogyasztja, ha valamiben bizonytalan, betegségben szenved, érdemes szakember tanácsát kikérni.

Amennyiben tetszik a bogunk csatlakozz facebook oldalunkhoz https://www.facebook.com/Every-Magazin-minden-ami-%C3%A9let-109632513779468/?modal=admin_todo_tour , ahol lájkolhatod és megoszthatod a cikkeinket. Tarts velünk!

A képek forrása a pixabay

 Kereskedelmi felhasználásra ingyenes
Nem szükséges feltüntetni a tulajdonságokat."

K&P