Évtizedek óta a harcművészetek szellemében él, ami számára maga az élet, másképpen nehezen tudná elképzelni. Négy részes a beszélgetésünk Kasza Ferenccel, harcművészetről, szellemiségről, meditációról, életfelfogásról. Utolsó részek.

- Ezt a szellemiséget, a gondolkodásmódot, egy nagyvárosba Szegeden próbálod megteremteni, méghozzá korrekt módon. Néztem a honlapotokat, még a közösség szó is van benne az elnevezésetekben.

- Ez így van, igen, annyival ki van egészítve a hogy a Taekwondo, Hapkido tanítása mellett, szombatonként zen gyakorlat van, ahová nem kötelező lejönni, akik harcművészettel foglalkoznak, de ajánlott, hogy kipróbálják legalább egyszer.

- Mekkora a létszámotok?

- Jelenleg az a vicces, hogy 6-8 főről beszélhetünk maximum, edzéseken 4-en 5-en vagyunk, általában, mondom ez nem egy széles út.

- Nem, nem a létszámra akartam kilyukadni, nekem sokkal szimpatikusabb, egy akár 5 főből álló közösség, akár nevezhetjük baráti körnek, sportkörnek, akik mondjuk 10 éves koruktól azt a szellemiséget, szeretetet, vagy akár odaadást, megőrzik, akár 80 éves korukig, mint egy száz tagból álló spotegyesület, ahol az edzők a tanítványokat cserélik, mint más az alsódanrágot. Nálatok ez az 5, vagy 8 fő közösséget is vállal nem?

- Persze, így van.

- Ez a legfontosabb számomra, a többi kevésbé.

- Igen látni kell, hogy mi sosem leszünk hihetetlenül népesszerűek, mert nem vagyunk olyanok, akik a széles közönséget meg tudnák mozgatni.

- De ez a pár ember lehet, hogy magánéletében, akár a párkapcsolatában, akár a gyereknevelésben, akár a szülőkkel való kapcsolatában még többeket tud megmozgatni, nem?

- Akár igen, ha a saját példájuk rádöbbenti a többieket, hogy lehet másképpen is csinálni, mint ahogy a többiek csinálják. Mondok egy példát, tudjuk, hogy a fiatalabb lányok, fiúk közül sokan, mivel foglalkoznak. Isznak, cigiznek drogoznak, korán elvesztik a szüzességüket, nálunk mondhatnám szembe mennek azzal, ami a trend. Hogy ez a harcművészet hatása, vagy egyébként is olyan beállítódásnak, ezt nem tudom, de valamilyen szinten a harcművészetnek is van ilyen hatása.

- Lehet, hogy rosszul fejezem ki magam, de manapság a normák is keverednek, lassan a normális a deviáns, te a harcművészek között, mikor próbálod a mesterek példáját követni? Te a tág közösségbe, és ezt nem pozitíve, vagy negatíve értékelem deviánsnak számítasz?

- Mindenképpen, amit én csinálok a nagy átlagnak, ha azt tarjuk normálisnak, akkor, amit én csinálok, az nem normális tevékenység, ilyen értelemben deviánsnak minősül. Semmiképpen nem átlagos, amit én csinálok, semmilyen szinten nem átlagos.

- Az étkezésnek a sportban, milyen szerepe van nálad, nálatok?

- Erre külön tudományág fejlődött ki, a sportokban is benne van, mennyire hihetetlenül nem mindegy mit eszel. Az étrend kiegészítőkben nem hiszek nyilván vannak, amikkel a teljesítményedet fokozhatod, abban az esetben, ha sportoló vagy, és le akarsz győzni másokat a sporteredményeiddel, illetve a sportversenyeken, akkor nyilván van ilyen. Az én életemben az étkezés nem feltétlenül a harcművészetek űzése miatt, vagy maximum a harcművészetek szellemisége miatt olyan, amilyen. Nem mondom, hogy vegetáriánus vagyok, de alapjáraton sem szeretem a húst, törekszem, hogy egy héten maximum egyszer vagy kétszer egyek, de ez nem eldöntött dolog.

- Úgy látom a te harcművészeted, nem jelent egy kalitkát.

- Nem, mindenki úgy alakítja, ahogy akarja.

- Párt, is ez alapján választottál?

- Biztos, hogy ez is szerepet játszott, hasonló a hasonlót vonzza. Az ellentétek vonzzák egymást, az nem azt jelenti, hogy a szellemiségnél, mert vitát okoz. Fizikálisan lehetséges, de szellemiségben szerintem a hasonló a hasonlót vonzza, nálunk legalábbis így volt.

- Gyereknevelésnél hasonló lesz szerinted?

- Eléggé.

- Miben nyilvánulhat meg nálatok?

- A feleségemnek volt teje, tehát a gyerek féléves koráig nem kapott mást, mint tejet. A másik, ami egészen deviáns a többi kismamához képest, a feleségem a terhesség alatt folyamatosan járt edzésekre, nyilván visszafogottan. A szülés nagyon megterhelő a szervezet számára, kitartás, állólépesség, fájdalomtűrő képesség kell.   Járt terhes jógára, meg szülés előkészítőre, jelenleg a kislányommal baba mama jógára jár, ez Indiához köthető.  Mindenki a saját terhelhetőségének megfelelően mozogjon, de érdemes nem abbahagyni a mozgást, ha már mozgott. Ami meg nagyon deviáns, hogy nem feltétlenül babakocsit használunk, hanem hordozó kendőt, sokan főleg az öregek megszólják.

- Volt egy gerincsérved, amikor műtétet javasoltak, de te nem feküdtél kés alá, a műtéttől elzárkóztál, mint később kiderült igazad lett.

- Az a baj orvosok az átlagemberből indulnak ki, amikor a regenerációt, gyógyulási képességet nézi. Egy nem sportoló sajnos nehezebben regenerálódik egy ilyen sérülésből, van, aki tudja, aki sportol megedzi azokat az izmokat, amik a gerinc mellett vannak, és így tehermentesíti a porckorongot. Van egy alternatív terápia is például gyógytornászoknál, aki k tudják, hogy bizonyos esetekben elkerülhető a műtét.

- Jártál Dél Koreában, mi magyarok, mit tanulhatnánk tőlük?

- Válasszuk ketté. Dél Korea egy nagyon modern ország is, a koreaiak és japánok nyugatiasodnak. Sajnos a modern Koreából nagyon sok hülyeséget is lehet tanulni, a koreaiak ősi kultúrájából szinte mindent, ha foglalkozunk, ezzel közelebb kerülünk a saját ősi kultúránkhoz, ami Ázsiából származik, ahol olyan kultúrával találkozunk.

- Utolsó kérdésként, mi az életed mottója?

- Ajjaj, nincsen mottóm igazából, olyasmi, lehetne: „nem nyomot hagyni, vagy nem hagyni nyomot”. Ha úgy veszel el valamit a természettől, hogy azt nem rongálod, ne romboljak. Persze, ha tanítasz valakiket, akkor azokra mégis hatással vagy, ilyen értelemben, az ő tudatukban biztos van egy lenyomat. Megmutatok valamit, de nem kényszerítek senkit. Elmondok egy történetet. Négy évszak tanítása a címe, azt hiszem. Volt egy mester, voltak tanítványai, amikor télen esett a hó, a mester ellapátolta a havat az útról, etette a madarakat és csinálta, amit télen szokás, tavasszal virágba borultak a fák, vetett, művelte a földet. A tanítványok követték, amit a mester négy évszakon át csinált, minden évben. A mester csendesen meghalt. A tanulság, mindig a természettel összhangban működni és elfogadni, amit ad, elfogadni, amit elvesz. Nem erőszakosan beavatkozni, hanem valamilyen harmóniában élni, és akkor nem fogsz ártani a mindenségnek.

Amennyiben tetszik a bogunk csatlakozz facebook oldalunkhoz https://www.facebook.com/Every-Magazin-minden-ami-%C3%A9let-109632513779468/?modal=admin_todo_tour , ahol lájkolhatod és megoszthatod a cikkeinket. Tarts velünk!

A harcművészetről a következő oldalakon lehet több információhoz jutnihttps://sportoljma.hu/csoportok/fekete-teknos-moodowon-dojang/rolunk

http://hapkidotaekwondoszeged.blogspot.hu/

A képek forrása a pixabay

" Kereskedelmi felhasználásra ingyenes
Nem szükséges feltüntetni a tulajdonságokat."